Idővel azt vettem észre, de kifejezetten azután, hogy gyógyszereket kaptam, mintha az időjárás valóban hatással lenne a lelki működésemre. Próbáltam megfigyelni, hogy milyen környezeti körülmények befolyásolják ebbe vagy abba az irányba a hangulatomat, a testi tüneteimet; kinyomozni, hogy vajon miért van az, hogy az év bizonyos periódusaiban hiába minden kontroll és technika, valamiért egyszerűen nem tudok úrrá lenni az aktuálisan domináló nyűgömön.
Egy szorongó, depressziós, pánikbeteg embernél számtalan testi tünet bukkanhat fel akár úgyis, hogy az érintett szerv egyébként egészséges. Vannak sorstársak, akik a szívüket érzik betegnek, mások a fejüket fájlalják, de a fájós testrészek és testérzetek variációja kb. végtelen. Néha valóban nehéz megkülönböztetni, hogy melyik panasz valós, melyik nem, és bizony könnyen maga alá gyűri az embert, ha nem érzi magát fizikailag se egészségesen.
Az időjárásjelentés leghasznosabb rovata csak ritkán kerül előtérbe
Testünk egy biológiai rendszer, a természet körforgásának szereplője, ezért el kell fogadnunk, hogy porhüvelyünk bizony ki van téve az időjárási folyamatok tébolyának. Ezt mi nem tudjuk, pontosabban a bennünk folyton rettegő (és szerintem a zavaraink nagyjáért felelősségre vonható) ego nem tudja kontrollálni. Ha jön egy front, egy hőhullám, vagy ha szelesre fordul az idő, az minden esetben valamilyen hatással lesz a biológiai működésünkre, így az idegrendszerünkre és az agyunkra is. Szerencsére az orvosmeteorológia pontosan meg tudja írni, hogy egy adott napon milyen tünetek léphetnek fel - nem csak nálunk, de a jó kedélyűeknél is.
A mindenkor aktuális orvosmeteorológiai jelentést az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tudod ellenőrizni, amit ide kattintva most meg is tehetsz.
Megtanultam egy nagyon jó technikát
Vannak napok, amikor nekem se megy. Nagy melegben például felerősödik a szorongásom, a depresszióm, teliholdnál sokkal gyengébben alszom, bizonyos átmeneti helyzetképekben pedig más panaszaim vannak. Ma már nem esek tőlük annyira kétségbe. Persze nem mondom, hogy nem pocsék dolog szenvedni, de megtanultam elfogadni és megbocsájtani magamnak, ha éppen alul maradok az állapotommal szemben. Ilyenkor felpillantok a plafonra és azt mondom magamnak:
"Ma rossz napom van. Valóban összeakadtak a gondolataim, jobban visz a szívem. Sokszor volt már így. Ez ma egy ilyen nap. Holnapra sokkal jobban leszek, elfogadom, hogy ma rosszul érzem magam. Minden rendben van. Megbízom a testemben, és köszönöm a szerveimnek, hogy ma is remek munkát végeznek."
Ezen a héten nekem is kijárt a jóból
A cikk időpontjában egymást érte:
Egy rendkívül álmatlan éjszaka, egy kis aggodalommal: telihold. A Hold fényében gyönyörködve azon méláztam, hogy milyen csodálatos, még ha szenvedős is, de az univerzum tudattal bíró teremtménye vagyok.
Fejfájás, fényérzékenység: bivaly front, széllel, esővel. Végre kapnak vizet a növények, én pedig tudom, hogy minden rendben van.
Ne keresd a tünetek miértjét, mert a tünetektől való félelem csak újabb tüneteket gerjeszt
Jó tudni, jó felkészülni a nehézségekre. Előre tudni, hogy kedden például a sok széltől haragosabb lehet az ember lehetőséget ad, hogy kedden majd el tudja fogadni a hangulatában kontrol felett bekövetkező esetleges változásokat. De vérnyomásból számolgatni, hogy merre jár a front, az bizony az életszínvonalunk rovására megy, amiből valljuk be, nem mindig állunk amúgy se jól.
