Gondolatok, tippek és megküzdési megoldások nem csak szorongóknak.

Épüljünk fel a szorongásból és a depresszióból!

Épüljünk fel a szorongásból és a depresszióból!

5. rész - Álláskeresés: ezért indulnak hátrányból a szorongó, depressziós jelentkezők

2020. június 04. - blogger_geist

Olvastam egy cikket, amiben a szerző nem kevesebbet állít, minthogy a szorongó, depressziós munkavállalók jelentős anyagi hátrányt szenvednek el a munkahelyükön. Rengeteg társunk viszont már az állásinterjún elcsúszik, sajnos több sorsot is láttam, amit a szorongás szabotált el. Nem indulunk azonos eséllyel, hiszen lelkiállapotunkat nem tudjuk elrejteni egy HR-es előtt, a leendő főnökök előtt. Átlátnak jelentkezőn, ráadásul az interjúk alkalmával számtalan csapdában is eleshetünk.

Az állásinterjúztató nem feltétlenül a legképzettebb, leghasznosabb munkaerőt keresi, hanem azt a valakit, aki elég jól megoldja a feladatokat, de közben erős csapatjátékos. Csapattagot keresnek, akivel szemben inkább a szociális készséggel kapcsolatos elvárások a magasak. Lehet ezért haragudni, de ha belegondolunk, ha tehetnénk mi is inkább azokat az embereket szeretnénk magunk körül, akikkel jól érezzük magunkat két excelezés között.

A depressziótól, szorongástól szenvedők viszont általában rosszul reagálnak a vállalati elvárásokra, kifejezetten azokra, melyek olyan készségeket követelnek, amikben legyőzhetetlennek tűnő gátlásaik vannak. Társaink nehezen illeszkednek be, kevésbé tűrik a szerepjátékokat és kevésbé tudnak azonosulni a céges vigyorkodással. A rossz hír az, hogy ezt a főnökök többnyire egyáltalán nem tolerálják. A közösség nem fogadja el, ha a munkatárs szorong, elszigetelődik. Számukra nem érthető, ha a munkatársnak magányra van szüksége, mert éppen rosszul van, nem kívánja a harsány közeget.

Már az önéletrajznál hátrányba kerülünk

A szorongó, depressziós ember arca, öltözéke könnyen azonosítható még akkor is, ha mindent felteszünk a palástolásra. A szakemberek megérzik ezt, pláne azok, akik maguk is érintettek a szorongásban. A cv tartalma szintén beszédes: az elszigetelt életmód megmutatkozik a kapcsolatainkban, az eredményeinkben. Nehéz énérzéssel nem megy az önmarketing.

Mert az állásinterjú nem más, mint egy személyre szabott reklámműsor

Az állásinterjú többnyire saját munkaerőnk értékesítéséről szól. Ezt húzza alá a legtöbb feladat, a válogatott szituációk. Én-reprezentáció.

Öö és még kisebb ö

A szorongó, depressziós pályázó hatalmas versenyhátrányban van, hiszen önértékelése, önbecsülése és önképe jóval az átlag alatti pontszámon van. Ez nem az emberi minőséget jelenti, nem azt, hogy valaki jó vagy rossz ember. Arról van szó, hogy nekünk sokkal nehezebb úgy fényezni magunkat, hogy az másnak is érdekes legyen, hiszen a belső konfliktusaink hamis kánonja szerint mi nem vagyunk értékesek. Nem vagyunk hasznosak, sem pedig tehetségesek. Kiemelkedők pedig pláne. Nem tudunk ott nagyobbat mondani, ahol a többiek igen, ezáltal pedig nem fogunk tudni sikeresen elhelyezkedni, vagy csak nagyon nagy szerencsével.

checklist-1266989.png

 

 ijmaki képe a Pixabay -en.

A bejegyzés trackback címe:

https://depibolki.blog.hu/api/trackback/id/tr6115739716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ébrenjáró 2020.06.06. 18:59:25

Azt hiszem én aztán igazán illetékes vagyok, mert az ELTE-n végeztem pszichológiát és depressziós is sokat vagyok.
"Az interjúkat vezénylő szakembereket nem lehet megvezetni. " Ha-Ha-ha!!! A HR-esek szakemberek????!! :))) Nem lehet őket megvezetni??!! :)))
A HR-esek a leges legalja, a totálisan tehetségtelenek mennek oda, akik pénzt akarnak. Pszichológia szakon "munka és szervezetpszichológia" szakirányról lehet HR-re menni, de az az egész szakirány még az eleve elég kamu pszichológia szakon belül(90% totál tehetségtelen) is mélyen lenézett, mert mindenki tudja, hogy oda aztán tényleg a végképp tehetségtelenek mennek, akik csak pénzt akarnak és csak közhelyeket tanulnak, totál kamu az egész, de cégeknél ők lesznek ott élet-halál urai.
Simán felvetettem, magam több véghez is, multis irodákba is HR-esekkel. Nevetséges misztifikálni őket, ostoba senkik. Annyira könnyű eljátszani nekik, amit látni akarnak.
Miután felvettek mindig él mondtam fel, mert nem tetszett a hely.
Én láttam kikből lesznek HR-esek, totál nevetséges azt hinni, hogy ők valami gondolatolvasók. POnt ők a legalja a pszichológiában.
süti beállítások módosítása